Egyre szélesebb körben ismert, hogy a világ elsőszámú autógyártója, a Toyota nem csupán a különböző részben vagy teljesen elektromos meghajtások, vagy épp az aktív biztonsági rendszerek és vezetéstámogató technológiák és az ezekre épülő autonóm autózás, hanem a mesterséges intelligencia és a robotika területén is a világ egyik vezető fejlesztőjének számít.

Ezen utóbbi területért a vállalat szilícium-völgybéli kutatóintézete, a Toyota Research Institute felel, amely komoly áttörés előtt áll a többfeladatos finommechanikus mozgások nagy viselkedési modelljeinek alapos vizsgálata, és a robotok flottaszintű tanulása terén. A Toyota a robotikai fejlesztéseit az 1970-es évek végén, 1980-as évek elején kezdte meg, főként az autógyártási folyamatok automatizálására koncentrálva: az ipari robotok bevezetése révén növelte a termelékenységet és a gyártás pontosságát. A vállalat humán jellegű robotikai fejlesztések, vagyis az emberekkel közvetlenül együttműködő robotok (például segítő vagy szórakoztató robotok) iránti érdeklődése a 2000-es évek elején indult el erőteljesebben, 2004-ben pedig a Toyota hivatalosan bejelentette, hogy a robotika az egyik stratégiai kutatási iránya lesz az autóipar mellett. Ezt követően a társadalmi felelősségvállalás számos területén aktív vállalat elkezdte kutatni azokat a robottechnológiákat, amelyek az idősek, betegek vagy mozgáskorlátozottak támogatását szolgálják, a dedikáltan ezekre a területekre fókuszáló Human Support Robot (HSR) projekt pedig 2017-ben indult. Az utóbbi két év legforróbb robotikai fejlesztési területét ugyanakkor a nagy nyelvi modelleket kiegészítő nagy viselkedési modellek jelentik a Toyota Research Institute mérnökei számára.

A Toyota az elmúlt két évtizedben látványos és sokszínű robotikai fejlesztéseket mutatott be, amelyek nemcsak a technológiai innovációt, hanem az emberközpontú megközelítést is tükrözik. A humán segítő robotok közül kiemelkedik a Human Support Robot (HSR), amely kerekesszékes vagy mozgáskorlátozott emberek számára kínál otthoni segítséget – például tárgyak felvételével vagy egyszerű házimunkák elvégzésével. Ehhez kapcsolódik a Partner Robot program, amelynek keretében a Toyota több generáción át fejlesztett társalkodó és zenélő robotokat is – például a trombitáló és hegedülő robotokat, amelyek egyesítették a művészetet és a mérnöki precizitást. A japán vállalat a 2021-ben megrendezett Tokiói Olimpia és Paralimpia során is reflektorfénybe helyezte robotjait: a Field Support Robotok önvezető módon szállították vissza a sporteszközöket a dobóversenyeken, míg a T-HR3 humanoid robot a látogatók köszöntésében és információadásban működött közre. A Toyota nem feledkezett meg a játékosságról sem: a vállalat mérnökei által fejlesztett CUE nevű humanoid kosárlabdázó robotj, amely mesterséges intelligenciával számolja ki a dobások ívét és erejét, két Guinness-rekordot is felállított: 2019-ben a legtöbb sikeres büntetődobásét (itt 2020 csont nélküli büntető után leállították a robotot, utalva a Toyota mobilitási partnerségében megrendezett Tokiói Olimpia tervezett 2020-as dátumára), 2024-ben pedig 24,55 méterrel a humanoid robot által legtávolabbról sikeresen bedobott kosárlabdával.